Nike Air Max Zero

Matematikai szempontból ugyan a nulla valaminek a hiányát jelenti, más erről a véleménye az oregoni tervezőknek, akik a legkisebb prímszámról az Air Max széria egyik modelljét nevezték el. A Nike Air Max Zero 2015 márciusában került a boltokba, hozzá kell azonban tenni, hogy a terv már akkor megvolt, amikor a Tinker Hatfield által tervezett Air Max 1 megjelent a piacon.

Az Air Max Zero a termékcsalád első tagja lehetett volna

Elvileg az Air Max Zero már a múlt század 80-as éveiben napvilágot láthatott volna, ugyanis éppen ebben az időszakban merült fel a cipő megtervezésének ötlete Tinker Hatfield fejében. A légpárna akkoriban már a Nike egyik jó ideje használt technológiai megoldása volt, és az oregoni gyártó termékeinek rajongótáborában nagy szimpátiát váltott ki. Hatfield a technológia javítására törekedett, és arra, hogy növelje annak népszerűségét a Nike rajongói között.

A szenvedélyes Air Max imádók biztosan ismerik a Hatfield párizsi útjáról szóló történetet, ahol a tervezőt megihlette a Beaubourg városrészben található Pompidou Központ épülete. Meg kell jegyezni, hogy Hatfield nem tervezte meg rögtön a kultikus „egyest” abban a formájában, amiben ma ismerjük. Párizsból való hazatérése után a tehetséges dizájner leült a rajztáblához, és számos skiccet és prototípust rajzolt le. Alkotói munkájának egy fázisában összeállt egy olyan skicc, ami nagy mértékben azt adja vissza, amit ma Nike Air Max Zero modellként ismerünk.

Hogy nézett ki Halfield skicce?

A Nike munkatársai inspirációt kerestek egy olyan rendhagyó modellhez, ami az Air Max Day második kiadásának apropójából készül. Ezzel a céllal nézték át a cég archívumát, ahol rábukkantak Tinker Hatfield évekkel azelőtt készített rajzaira. A skiccek alapján arra lehet következtetni, hogy Hatfieldnek legfőképpen a cipő viselőjének tökéletes kényelme volt a fontos. A rajzok szerint meglehetősen szokatlanra tervezte a lábujjaknál lévő részt, ami az 1985-ben debütáló Sock Racer modellre emlékeztetett. Ez egyben azt is jelenti, hogy Tinkernek tehetsége volt ahhoz, hogy megelőzze saját korát. Az egyik legnépszerűbb Nike sportcipő tervező a skiccén az általában használt saroknál lévő kéreg helyett egy külső pántot helyezett el, ami első alkalommal a Nike Huarache modellben köszönt vissza, amely 1991-ben debütált a piacon. Akkor miért nem valósították meg Hatfield terveit és készült belőle cipő még a 80-as években, és miért került a boltokba csupán 2015-ben? A dizájner terve technológiailag igen fejlett volt, és megvalósítása a skicc létrejöttének idejében nem volt lehetséges. A projekt leegyszerűsítéseként kaptuk meg az Air Max 1-et. Szerencsére az értékes skiccet nem dobták ki, hanem éveken keresztül megőrizték az oregoni konszern archívumában, aminek eredményeképpen végül napvilágot láthatott az Air Max Zero. A projekt megvalósításával Graeme McMillant bízták meg, aki a munka kezdete előtt találkozott Tinker Hatfielddel, hogy minden részletet megbeszéljenek. McMillan érezte a vállára nehezedő felelősség súlyát. Végülis a nagyrabecsült Hatfield által tervezett cipőt kellett megalkotnia modern újraértelmezésben. Tinker számos értékes útmutatót adott kollégájának, és hangsúlyozta, hogy a modellnek mindenekelőtt maximális komfortérzetet kell biztosítania viselőjének.

Régi ötlet, új technológiák

Graeme McMillan nagy erőfeszítéseket tett, hogy az Air Max Zero cipőkben minél több technológiai megoldást felhasználjanak. Ezért a felsőrész rátétekkel gazdagított, amelyek feladata a modell modern jellegének hangsúlyozása. Az eljárás minimalizálta a Nike cipő gyártásához szükséges alapanyagok mennyiségét is, ami pozitív hatással volt a cipő súlyára. A lábujjaknál lévő részt monofiles anyag borítja, ami kellemes viseletet és megfelelő szellőzést is biztosít egyben. A felsőrész egy Air Max 1 Ultra talpra került rá. A phylon hab gondoskodik a rezgések elnyeléséről, és ez az Air technológiával összekapcsolva intenzív csillapító hatást eredményez. A Nike Air Max Zero eddig már számos színverzióban megjelent, a tervezők pedig folyamatosan dolgoznak az új változatokon.